2020.06.21.
Zsoltárok 36
https://www.bible.com/hu/bible/920/PSA.36.R%C3%9AF
Isten közelségében
Ebben a zsoltárban Dávid az Isten közelségében megélt és átélt tapasztalatait, élményeit mondja el. Isten lényének ez a csodálatos megtapasztalása, szeretetének átélése Dávidot a legnagyobb emberi lépésre kényszeríti: dönt Isten mellett. Dávid találkozik Istennel, és ez a találkozás új irányt szab életének, a találkozás fényében olyan erősnek érzi Isten szeretetét, hogy úgy gondolja, hiszi, hogy nincs az a bűn, amely őt elszakíthatja Isten szeretetétől.
Egyszerre csak életkérdéssé lesz számára a bűn. Nemcsak a külső világ szempontjából vizsgálja a bűn romboló erejét, hanem saját életét is nagyító alá veszi, és saját életének tükrébe beletekintve látja a bűn romboló hatását. Nátán próféta kijelentésére, hogy „Te vagy az az ember!” (2Sám 12,7), tud válaszolni: Igen, én vagyok! Igen, én vagyok, akinek szívében ott suttog a bűn. Igen, én vagyok az, akinek szája rontást és hazugságot beszél. Igen, én bűnös ember vagyok. Ez a felismerés lehetőséget ad Dávid számára, hogy hatalmas kiáltásban törjön ki: Uram, te így is szeretsz, mert a te szereteted az égig ér! Ez a kiáltás hitvallás.
Ennek a szeretetnek az árnyékában minden ember menedéket találhat, mondja Dávid, te is és én is, de ahhoz, hogy ezt a szeretetet megtapasztaljuk, mindannyiunknak el kell jutni a felismerésig: Igen, én bűnös vagyok. Ezt a mondatot csak az az ember tudja kimondani, aki már átélte, mit jelent Isten közelségében élni. Mit jelent az Ő világosságának fényében látni ezt a világot, és benne önmagamat. Az éltünket tegyük Isten világosságára, Krisztusra, és éljük át naponként azt, amit Dávid is megtapasztalt: Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig, a te világosságod által látunk világosságot.
(Kovács Tamás)
