2020.05.13.

2Sámuel 24,15–25

https://www.bible.com/hu/bible/920/2SA.24.R%C3%9AF

A nagy kiengesztelő

Kiengesztelésről, a nagy kiengesztelőről szeretnék mondani neked valamit. Mikor kezdődik el a kiengesztelés, hogy megpróbáljuk eloszlatni valaki haragját, és mikor a kiengesztelődés, hogy a harag el is múljon?

Mielőtt Dávid kész az áldozatra, Isten már kész az irgalomra. Minden igazi irgalmasság ilyen. Nem megvásárolt, hanem egyoldalú megbocsátásból fakad. Te se mondd hát, hogy megbocsátok, de majd csak akkor, ha bocsánatot kérnek tőlem! A megbocsátás a te munkád, nem kell, hogy a másikon múljon. Persze kívülről nézve ez a sorrend: bűn-harag-veszedelem-engesztelés-irgalom. Ám Isten országában az irgalom megelőzi az engesztelést.

Pál apostol részletesen ír Istennek erről a nagylelkű hozzáállásáról a rómaiaknak, akiknek kifejti, hogy Krisztus, a nagy engesztelő már akkor meghalt értünk, mikor még bűnösök voltunk. Ez akkor vajon szükségtelenné teszi a bűnbánatot és bocsánatkérést? Persze, hogy nem! Dávid teljes szívből épített áldozati oltárára nem Istennek volt szüksége azért, hogy kiengesztelődjön, hanem Dávidnak, hogy átélje a kiengesztelődést.

És nagyon nem babra megy a játék: nem felejthetjük el, hogy ez a lecke a népnek és királyának 70.000 ember életébe került. Még ennél is nagyobb az ár, amit Krisztus értünk fizetett.

(Kántor Tamás)