2020.04.24.

1Péter 4,1–6

https://www.bible.com/hu/bible/920/1PE.4.R%C3%9AF

Sértődékeny keresztyének

Manapság gyakran ér az a benyomás, hogy próbáljuk a keresztyén hitünket úgy megélni, hogy közben a lehető legtöbb mindent „átmentünk” a világi életünkből is. A hit ugyanolyan „étrend-kiegészítővé” válik, mint sok más pótcselekvés az életünkben: olyan dolgok, amiket azért teszünk főként, hogy valahogy teljen az idő és közben jól is érezzük magunkat. Azt tartjuk, hogy minden addig jó, amíg bennünk jó érzést kelt.

Így bánunk a hittel is: kihámozzuk belőle azt, ami nekünk tetszik, a többiről meg sokszor inkább nem veszünk tudomást – s ha valaki szeretné erre felhívni a figyelmünket, visszadobjuk a bibliai jokerkártyánkat: „Ne ítélkezz!”

Hogyha ragaszkodunk bűneinkhez, továbbra sem érdekel minket igazán Isten akarata az életünkre nézve, nem becsüljük eléggé Krisztus keresztjét. Így pedig tovább süllyedünk halott cselekedeteink posványába – ahogy Péter fogalmaz. (Elég sértő, amit ír, nem?) Az apostol radikális hitet kér: „Bizony elég volt!” (3. v.) Elég volt a kétlelkűségből: legyen hitünk őszinte és merjünk szembenézni a feddéssel, ha arra van szükség. Ne legyünk sértődékeny keresztyének, hanem akarjunk formálódni!

(Selmeczi Nimród)