2020.05.24.

Zsoltárok 131

https://www.bible.com/hu/bible/920/PSA.131.R%C3%9AF

Mire vágysz?

Ez egy nagyon rövid zsoltár, de egyszerre tartalmaz egy frankó ígéretet (némileg rejtve), és egy nagyon fontos figyelmeztetést. De miről is van szó?

Dávid azt írja itt, hogy nem fuvalkodik fel a szíve. Mit jelent ez? Hogy nem vágyik túl nagy és elérhetetlen dolgokra? Mik lehettek azok? Mik azok a te életedben? És most nem feltétlenül arra gondolok, hogy olyan srácot/leányzót néztél ki, aki „nem a te súlycsoportod”. Vágyakozhatunk olyan dolgokra, amik éppen ebben az élethelyzetünkben nem aktuálisak, vagy pedig olyanra, amihez nincsenek meg az adottságaink. Mégis, nagyon nehéz a saját szívünknek nemet mondani, csitítani, lejegelni. Egyáltalán, miért van erre szükség? Rossz dolog célokat kitűzni és hajtani rájuk? Nem. Viszont életkérdés, honnan jönnek ezek a célok. Mi tűzzük ki őket vagy Isten? A különbség (szó szerint) ég és föld.

Miért nem csitítjuk tehát a szívünket, és miért nem keressük az Isten szerinti célokat? Mert azoknak gyakran (mindig?) ára van. A kényelmünk, a testi örömeink, a szórakozásaink. Az álmaink?

„Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült.” (Zsid 12,1–2)

Bízzál Istenben! Ha nehéz célok felé vezet is, mindig megéri a végén.

(Ruth Russel)