2020.04.08.

Márk 15,1–15

https://www.bible.com/hu/bible/920/MRK.15.R%C3%9AF

A teljes békesség

Amikor nem kapunk visszajelzést arról, hogy éppen mi Isten akarata az életünkben, a problémáinkkal szembenézve az a gondolatunk támadhat, hogy valamit rosszul tettünk, azért ütközünk nehézségekbe. Jézus arra kérte a mennyei Atyját, hogy teljes bizonyosságot adjon Neki: ami most következik, az az Ő földi terve az életére nézve. Imádkozott, hogy lehetőleg változzon meg a terv, mert ránehezedett minden szenvedés súlya, amely várt Rá. Ezt az Atya nem tette meg, Jézus viszont megalázta magát és bízott Atyjában – abban, hogy ezen a szörnyűségen is át fogja vezetni.

Az olyan helyzetekben, amikor méltatlanul bánnak velünk akkor is, ha mi csak segíteni akarunk másoknak, érezzük a helyzet igazságtalanságát és némi rálátást kaphatunk arra, amit Ő átélt. Az ilyen pillanatokban döntenünk kell: továbbra is Istenre támaszkodom, tudva, hogy ez az Ő akarata számomra, vagy engedem, hogy a dühöm vezéreljen és visszavágok nekik? Jézus csendben maradt és az Atyjára bízta, hogy megerősítse Őt a szenvedés során. Tudta, hogy teljes békességnek kell lennie a szívében még akkor is, amikor mindenki provokálja Őt, hogy álljon ki magáért.

Ha Jézus békességét szeretnénk megtapasztalni az életünkben, amely független a körülményeinktől, nekünk is csendben kell lennünk és Belé vetni a bizalmunkat. Ne engedjük, hogy érzelmeinket és tetteinket mások bánásmódja határozza meg!

(Kirk Lederhaas)